Értékelés #18 - Martin Kay: Eastern

Izgatottan és félve álltam neki az olvasásnak, és már az elején elkönyveltem magamban, hogy ez a western stílusú, kissé utópikus mű egyáltalán nem az én világom lesz. Bár valamennyire igazam lett, mégsem érzem úgy, hogy bármilyen veszteség ért volna, vagy mástól vettem volna el az időmet - egy szó, mint száz, megérte elolvasni. Az élményért hatalmas köszönet jár a Twister Media Kiadónak!

Kiadó: Twister Media

Kiadás dátuma: 2018

Besorolás: posztapokaliptikus,  fantasy, western

Oldalszám: 400 oldal

Fülszöveg: A Titánokkal vívott háborúban porrá lett földön Yuko hírhedt törvényen kívüli. Az elárvult lányt már csak szíve haragja élteti. Konok kitartással űzi Corbent, a gyűlölt zsoldosvezért, hogy elégtételt vegyen élete megnyomorítóján. Útja során nem várt társaságba botlik nővére egykori kedvese személyében. Vajk, az életunt kalandor egyetlen célja, hogy felderítse szerelme halálának körülményeit. Az elkövető nyomai a rettegett zsoldossereghez vezetnek. Yuko és Vajk kényszerű szövetséget kötnek, hogy kézre kerítsék Corbent, a rájuk leselkedő veszélyek mellett azonban saját démonaikkal is meg kell küzdeniük. Hiába a kettejük között kibontakozó érzelmi kötelék, ha a zsoldosvezéren való elégtételt más módon képzelik el. Vajon sikerül felülkerekedniük önös érdekeiken egymás javára?

ELSŐ BENYOMÁSOK

Ha azt mondom, hogy totális káosz dúl bennem, akik a közelében sem járok annak, amit valójában érzek. Legszívesebben kettétépném magam - hogy ez a könyv hibája vagy érdeme, nem tudnám megmondani. Őszintén szólva is vegyes érzéseim vannak a történettel kapcsolatban. Az eleje döcögősen, vontatottan indult túlságosan is, valahogy nem ragadott meg annyira, hogy most ezt igenis el akarom olvasni. Aztán persze beindultak az események, felcsigázta az érdeklődésemet is - és képes volt igazi meglepetéseket is okozni.

Mind pozitív, mind negatív benyomásaim bőven akadtak kisebb-nagyobb mértékben. Lehet az is volt a baj, hogy egy nagyobb érzelmi, testi és lelki kimerültség orvoslása céljából kezdtem neki, ez pedig az olvasási élményre is rányomta a bélyeget.

A KÖNYVRŐL

Maga a történet önmagában nem kötött volna le, sosem kedveltem túlságosan a vadnyugati beütésű sztorikat, távol állnak tőlem mind máig. Mégis ahogy az író stílusa visszatükröződik a lapokon, olvasmányosan és célzottan tárja fel az olvasóknak Yuko és Vajk világát, valahogy megnyerővé vált kettejük története a könyv végére. Hozzátenném azért, hogy néha úgy éreztem, zavarossá váltak a szálak, egyes jelenetek precízebb kidolgozásra szorulnának (Bár ezt betudom annak, hogy egy sorozat első részéről beszélünk.), és olyan lyukak keletkeztek a mű szövetén, amit a végére sem sikerült tökéletesen befoltozni itt-ott.

Amiatt nem panaszkodhatok, hogy unalmas lett volna - szinte túlcsordult az akció benne, és a hangsúly a túl szócskán van. Mondják, a kevesebb néha több, és ennek a mondásnak bőven van jelentősége az Eastern kapcsán. Szerencsére ez eléggé szubjektív megítélés, aki otthon van az akció, sci-fi és a kalandok világában, annak tökéletesen vannak adagolva a cselekménydús jelenetek - panasz nem lehet rá. Nekem sok volt, az én kimerült, vaj szívemnek most nem erre lett volna szüksége. Viszont az már most megígérem, hogy elő fogom újra venni Martin könyvét, egy jobb időben - mert megérdemel még egy esélyt.

– Férfiak, meg a rohadt ígéreteik!

Ez pedig a szereplőknek köszönhető. Yuko a bosszúra éhes, bajkeverő lány, aki helyett az esetek többségében a pisztolya beszél - mégis szerethetővé teszi őt az az óvatos sebezhetőség és energia, ami a személyisége magját alkotja. Persze, hogy az ember lánya a bosszúsága ellenére is a rajongójává válik, annak ellenére is, hogy néha idegesítően a halál torkába vetette magát, ahonnan rendre Vajk - a sorozat másik ikonikus szereplője - rángatta ki. Kettejük szórakoztató szócsatái fantasztikusan feldobták a jeleneteket, öröm volt olvasni őket. Egyébként pedig a szereplők jellemfejlődése szépen haladt oldalról-oldalra, mégsem éreztem teljesnek- hiába függővéges történetről beszélhetünk. Hiányoltam valami apróbb, kezdetlegesebb lezárást. Nem volt minden teljesen kerek, ahogy vártam volna.

Tetszett, hogy tisztában voltam azzal, hogy közös szál fűzi őket össze, mindketten bosszúra szomjaztak, ugyanazt a gazembert üldözték végig a történet folyamán - bár míg egyik a halálát nem győzte kivárni, addig a másik inkább válaszokra szomjazott. ÉS! Oltári nagy piros pont azért, hogy az író nem rágta a szánkba, nem tömte tele a fejünket a romantikus szál túlcukrozott, nyálfolyós részletezésével - csak a kellő, elégséges mértékben. A történet időkezelése is klappolt, minden-mindennel összefüggött, és Martinnak még arra is maradt energiája mindezek után, hogy meglepetés drámai elemeket tartogasson.

Tedd szabaddá a bűnösöket, s holnap a te nevedben fognak vétkezni

A könyv nyelvezete, szóhasználata dicséretre méltó - néha mégis idegesítően túlcifrázottnak tűnt, és nem passzolt a könyv vicces, szórakoztató és kalandos lelkivilágához. (Egyébként az írót is pont ilyennek tudnám elképzelni, a személyisége szinte süt a lapokról, adott magából valamit a könyvnek.) Végül pedig hatalmas gratuláció jár a jeleneteket szabdaló illusztrációkért, tökéletesen passzoltak a történethez - és épp a megfelelő helyeken voltak elhelyezve, ahol a történet szinte kívánta az ábrázolást.

KONKLÚZIÓ

Összességében tehát a történet kapott hideget-meleget, illetve a jövőben egy második esélyt. Nem bántam meg, hogy elolvastam - ugyanúgy mosolyra fakasztott, mint ahogy néhol felidegesített. Martin Kay egy rendkívül különleges, crossover világot teremtett izgalmas jelenetekkel és egzotikus karakterekkel. Szórakoztató, akciódús történet volt minden apró hibája ellenére is, bár nem a megfelelő hangulatban kapott el a könyv sajnos.

HOGY AJÁNLOM-E?

Azoknak akik rajonganak az akcióért, szeretik az animék világát, a western filmeket és a vicces, szórakoztató jeleneteket, és már elegük van a romantikus nyáltengerekből.

ÉRTÉKELÉSEM

Ha egyébként megtetszett a könyv, és kíváncsivá tettelek titeket ITT tudjátok megrendelni.

Jó olvasást és kitartást a hétre!