Bocsánatot szeretnék kérni mindenkitől, aki olvasta a múltheti értékelésemet a Nindzsalányról. Ámítottalak és felelőtlen kijelentésekkel traktáltalak benneteket - hogy Ash Stryker álmaim netovábbja, a pasik pasija ésatöbbi ésatöbbi..
Ha tudtam volna...
De sajnos akkor még nem volt szerencsém találkozni Oliver Flaggel.
A könyv a Móra Kiadó gondozásában jelent meg 2017-ben - és itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a recenziós példány miatt! Köszönöm szépen, tündérek vagytok még mindig!
Megjelenés: 2017.
Kiadó: Móra Könyvkiadó
Fordította: Horváth Eszter
Oldalszám: 352 oldal
Besorolás: romantikus, ijfúsági
Goodreads: 3,83
Fülszöveg: Oliver Flagg két lábon járó közhely. Legalábbis June szerint. A srác jóképű, népszerű, élsportoló, és a pomponlányok vezetőjével jár. Ő az amerikai álompasi gimis kivitelben… June köszöni, nem kér belőle. Csakhogy a végzős évükben Oliver viszi mindennap suliba, ami azt jelenti, hogy a lánynak olyasvalakivel kell töltenie a reggeleit, akinek egy összetett mondat megértése valószínűleg komoly nehézséget jelent, a zenei ízlése pedig ugyanolyan fájdalmasan kiszámítható, mint ő maga. Úgyhogy veszekednek. Sokat. Az életről, a gimiről, az együttesekről, a benzinzabáló autókról, mindenről. (Oké, Oliver talán mégis tud összetett mondatokban beszélni.) Az világos, hogy ők ketten tűz és víz. Ami nem világos, miért számít ez egyre kevésbé…
A könyvről
June csak azt szeretné, ha a középiskola véget érne, és végre elkezdődne a Nagybetűs Élet. Oliver vele ellentétben mindenkinél lelkesebben várja a Végzős Évet. Ők ketten tűz és víz. Míg June stréber különc, addig Oliver a filmekből ismer tipikus agyatlan focista. Vagy mégsem? Könnyen végiglavírozhatnának az utolsó éven, úgy téve mintha nem is ismernék egymást.
Kivéve, hogy a mamáik megegyeztek abban, hogy Oliver viszi June-t az iskolába. Minden. Egyes. Nap. Na, persze erről őket nem kérdezte meg senki.
Váratlanul egymásmellé sodorja az élet ezt a látszólalag két különböző embert, hogy aztán folyamatosan egymással vitatkozzanak a zenéről, az életről és úgy igazából minden másról is. A szerelem azonban kiszámíthatatlan. Mikor ígéretek és szívek törnek össze, June-nak és Olivernek rá kell jönnie, hogy mi is számít igazán. Aztán harcolni érte!
A történetről
Azt hittem, könyvek terén már semmi újat nem tudnak mutatni. 19 évesen egy kiégett könyv-veteránnak éreztem magam, aki már csak a régi kedvenceinek él. Aztán jött a Rád hangolva, és a korábbi nézeteimet alapjaiban rengette meg. Kicsit olyan volt a könyv, mintha Stephanie Perkins és Huntley Fitzpatrick szerelemgyereke lett volna - egy könnyed kortárs történet lényegesen sok romantikával fűszerezve, ami bár a komoly, nehezen feldolgozandó témákat messze elkerülte még is volt lényege, mondanivalója.
Nézzük is a főszereplőket. Először is ott van June - cinikus és szarkasztikus, aki szerint a gimi csak egy átmeneti állapot, mielőtt az igazán fontos dolgok elkezdődnének. Igazi stréber, aki odáig van a dobhártyarepesztő rockzenéért, a természettudományokért és a Szerbiából emigrált srácokért. Egy kicsit - na jó, nagyon - sznob is. Bár ez őt nem zavarja, amíg mindenki békén hagyja. Minden vágya, hogy messzire elkerülje az olyan - szerinte - hülyeségeket, mint a Végzős Balhé vagy a Végzős Bál.
Nagyon bírtam, annyira ütős karakter volt a sok hisztis, nyavalygó és életképtelen csitri után. June-nak mindenről megvolt a véleménye, és nem félt ki is mondani azt - igazi vagány, tökös főhősnő. Persze az ő életének is megvoltak a maga árnyoldala, bár még maga előtt is igyekezett eltitkolni ezt. Összetett személyiség volt, aki nem félt a kudarctól és bár ha utálta is, hogy végül meg kellett hátrálnia, mégis méltóságteljesen viselte a vereséget is. Sok tekintetben kívánom, hogy bárcsak olyan lehetnék, mint Ő. Pláne, ha ez azt is jelenti, hogy nekem is jut egy Oliver Flagg.
Mert meg vagyok győződve arról, hogy mindenkinek szüksége van egy Oliverre. Ő az a srác, aki ha kényelmetlenül érzed magad, mindent megtesz azért, hogy oldja a feszültséget. Aki szerint a gimi utolsó éve határozza meg a jövődet mindörökre. Aki féltékeny lesz és bemosod a pasidnak - aki közben az exed lett, csak erről ő nem tud - egyet, ha azt hiszi, hogy megcsal. Aki vállalja a szégyent mások helyett, önzetlen és becsületes. Igazi romantikus alkat. Kitartó, helyes és megértő. Tessék? Hogy túl szép, hogy igaz legyen? Hát szerintem is, de azért hajlandó vagyok életem végéig várni erre a találkozásra. Van, akiért megéri. Oliver például pont ilyen valaki.
"…mert ez a srác Oliver, akit olyan régóta ismerek, és mégis minden apró mozdulattal egy új világot fedezek föl benne."
Az olvasást követő reggelen szinte vártam, hogy mikor hangzik fel a behemót tülkölése a házunk előtt, annyira magába szippantott a könyv egésze. Szinte úgy éreztem, mintha a kocsiban ülnék Oliver és June mellett, akik bár a mamáik miatt kényszerültek egymás közelébe, időközben mégis barátok lettek. Bár nem szeretnék spoilerezni, muszáj megemlítenem azt a játékot, amit Oliver talált ki - hogy élvezetesebbé tegyék a reggeli zenei zűrzavart, amit kettejük különböző zene ízlése okozott. A játék lényege, hogy meggyőzzék a másikat a saját életfilozófiájukról, hogy aztán a nyertes jutalma egy dal legyen a közös lejátszási listájukra. A játék végül egy gyöngyöző kapcsolattá alakul, életre szóló barátsággal, ahogy ők ketten ráveszik egymást, hogy elhagyják a saját világnézetüket és a másik szemén keresztül is lássák a középiskolát.
A mellékszereplő branch annyit dobott a történeten, hogy végül ne laposodjon el! Imádtam Shaunt, Darbsot, Lilyt és Theót - mindegyikük a maga módján a történet egy-egy színes foltja volt, akik vicces jeleneteket kreáltak a személyiségük megcsillogtatásával. Nem vagyok egy nagy LMBTQ rajongó, de oh, man -Shaunt annyira szerettem!
A történet konfliktusait annyira el tudtam képzelni a valóságban, néhány még velem is megtörtént! Ez igazán valódivá tette a könyvet számomra. June anyukájának és Cashnek a kapcsolatának alakulása és egyszerű ábrázolása megdöbbentően jó volt, életszerű! Egyébként én vevő lennék a folytatásra csak most Darbsszal, Theóval, Lilyvel vagy Shaunnal a főszerepben - mindegyik történet különleges és izgalmas lenne tutira!
"Mindennek, amit teszünk, jelentősége van."
Még mindenképpen meg kell említenem, hogy az írónő milyen ügyesen oldotta meg June és Oliver kapcsolatainak az intézését. Először féltem, hogy vajon majd, hogy oldja meg, de szerencsére a történet egy ötcsillagos lezárást kapott. Jen! Le a kalappal előtted!
Konklúzió
Egy végtelenül édes könyvhez volt szerencsém, aminek minden sorát élveztem. Minden meg volt benne, ami egy kortárs romantikus történethez kell - vicces, könnyed és pihentető. A főszereplők mellett a mellékszereplők is élvezetessé tették a könyvet. Ráadásul számos olyan dologról is szó volt, ami a legtöbb regényben tabunak számít - gondolok itt az LMBTQ-ra és az LGBTQ-ra. Pláne, hogy mindenki pozitívan állt ehhez a témához, egyáltalán nem volt benne negatív megkülönböztetés.
Hogy ajánlom-e?
Mindenkinek, akinek olvasási válsága van. Ez a könyv garantáltan kiszabadít belőle.
Meg azoknak, akik szeretik a kikapcsolódást nyujtó, romantikus történeteket, és szeretnek nevetni.
De tökéletes azoknak is, akik hozzám hasonlóan elvesztették a férfiakba vetett hitüket.
A Rád hangolva garantáltan segít helyrejönni!
Értékelésem
A Rád hangolva a képekre kattintva máris rendelhető!
Ahogy Oliver is mondaná - Ne féljetek elhagyni a komfortzónátokat sose!
Jó olvasást és csodálatos napot kívánok mindenkinek!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése